A napi kapcsolatainkban hányszor érezzük azt, hogy beszélgetések sora lezajlik és mintha valami párhuzamos dimenzióban történne mindez. Felmerülő témára, problémára olyan reakciót kapsz, amitől a belső hangod üvöltve kiáltja: MIT NEM ÉRT, ÉN NEM EZT MONDOM!
Meg van az, amikor egy nehéz nap után leülsz a barátoddal és próbálod elmesélni mi okoz benned belső feszültséget. Sztorizol és átéled újra a történteket és arra vágysz teljes szívből, hogy a barátod megértsen, vagyis egy empatikus kapcsolat létrejötte segítene ott akkor neked! Ehelyett sok esetben azt kapod – a kritika mellett, morális ítéletet, címkézést, a segíteni akarást – ami sokszor tanácsadás és ötletelés formájában verbalizálodik.
Miért nem értik?
Még kaphatod a fent említettek mellett a probléma versenyeztetést is. Mégpedig: „Az semmi! Velem ennél sokkal durvább történt ma”. Vagy amikor a hallgató úgy véli azzal sokat segítene ha egy ilyen mondattal indítana: „Az jutott eszembe, hogy a múltkor a szomszédom is hasonlót mesélt, de hogy is volt pontosan?” Te ott ülsz és a fejed feletti gondolatbuborékban az jelenik meg: “Miért nem hallod, amit mondok? Szükségem lenne arra, hogy támogass és megérts!” Ennyi ….
Valójában empatikus jelenlétre lenne szükséged, amiről már az előző cikkekben is olvashattál. Az empátia nem csak azt jelenti, hogy hallod, látod mit mond, csinál a másik. Az azt jelenti, hogy teljes elfogadásban vagy, nincs ítélet benned, teret és időt adsz a másiknak, teljes lényeddel jelen vagy a pillanatban és szavak nélkül képes vagy kapcsolódni ahhoz, akivel épp beszélgetsz. Ez azt is jelenti, hogy a szívedben szeretet van.
Miért is beszéltem én eddig az empátiáról, amikor az erőszakmentes kommunikáció a téma? Ígérem rövidesen erre is fény derül.
Előtte azonban egy kis történeti kitekintés; hogyan jött létre az erőszakmentes kommunikáció, vagy más néven az együttérző kommunikáció.
Erőszakmentes kommunikáció kialakulása
Dr Marshall B. Rosenberg nevéhez köthető a módszer, aki egy amerikai pszichológus volt. A munkásságát és életének nagy részét az tette ki, hogy az együttérzésünk fenntartásának tényezőit vizsgálta, miközben rájött arra, mekkora szerepe van a nyelvezetnek és a kifejezéseknek.
Kidolgozott egy olyan kommunikációs rendszert, amely a legjobban segíti hogy önmagunkkal és másokkal egy valós kapcsolatot alakítsunk ki, miközben az együttérzésünk kitágítására is lehetőségünk van. Az erőszakmentes szót Ghandi értelmezésében alkalmazta, vagyis a természetes együttérzésre, ami azt jelenti ebben az értelmezésben, hogy a szívből távozik az erőszak.
A modell elemei
Ha úgy is gondolod, Te nem beszélsz erőszakosan, invitállak; ismerd meg velünk a modell négy alkotóelemét:
- 1. megfigyelés
- 2. érzés
- 3. szükséglet
- 4. kérés
Meglepetés! Van egy nulladik lépés, és most kiderül – ahogy ígértem – miért is beszéltem neked az empátiáról. Ugye kitaláltad? Igen! Nem más a nulladik lépés, mint az empátia. Az értő, érző figyelem.
Folytatás köv….. Várlak a kalandozásra melyben a 4 lépést tárjuk fel, és teljes értelmet nyer a cikk első mondata.
Ha neked szükséged van erre….