Mindfullness tréningen nagyon sok érdekes megközelítést, koncepciót, nem-megközelítést és nem-koncepciót ismertem meg. Több relaxációt csináltunk. Én alapvetően érdeklődő vagyok, mindenből tanulni, fejlődni, gyarapodni szeretnék.Mindent elfogadok, megnézem, elengedem, vagy beépítem. A loving kindness az utóbbi volt.
Mi lehet szebb, önzetlenebb annál, mint adni?
Ez nekem pont erről szól. Adni. Jókívánságot. Boldogságot, biztonságot, egészséget. Igazából bármit. Neked, nekem, bárkinek. A lényeg, hogy elképzelünk valakit és kívánunk neki szépet, kedveset, hasznosat, fontosat. Olyannak is, aki sokszor nem teszi gazdagabbá a napunkat. Olyannak akit szeretünk. Magunknak.
Egy barátom azt mesélte a minap, hogy valaki megkarcolta az autóját éjszaka. Nagyon bosszantó, dühítő és érthetetlen. Azt mesélte, hogy egy halomnyi ötlet átfutott az agyán, hogy mit fog tenni, kifigyeli, rajtakapja, elbánik a tettessel.
Aztán jött a számomra meglepő, ugyanakkor a lehető legszebb mondata:
– Márk, aztán eszembe jutott a videód, amikor azt mondod kivánj csupa jót neki, még ha nem is szereted, akkor is. Elgondolkodtam, kipróbáltam, jól esett. Elképzeltem mennyire szomorú élete lehet, aki ilyet tesz. Tele frusztrációval, haraggal. Vagy lehet, hogy nem is egészséges, az ő valósága más mint az enyém. Milyen jó lenne, ha kiegyensúlyozottabb lenne, vagy boldogabb. Eddig jutottam.- mondta.
Rámosolyogtam, mert örömöt éreztem. Mosolyogtam és azt mondtam, hogy ez ennyiből áll. Hogy végiggondolod. Ott és abban a pillanatban te már nem a haragot érezted, hanem túl ezen, felülemelkedve és őszintén arra gondoltál, mit is kívánnál neki, amitől ő egész lehetne. Persze ettől még bosszantó a tény, de már nem azt a haragot érzed. Már nem akarsz elbánni vele.
Olyan az érzés amikor a szerető kedvességet gyakorlad, mint amikor ajándékozol karácsonykor a szeretteidnek és érzed azt az izgatott szenzációt, azt a hihetetlen boldogságot. Ilyen tud lenni ez is. Nekem ilyen.
Az a helyzet, hogy ez a relaxáció nemcsak a pillanatot, a napot változtatja meg. A szemléleted, a hozzáállásod, a lelki belső minőséged. Képessé tesz a feltétel nélküliségre.
“Nem baj, hogy nem szeretjük, kívánjunk neki valami szépet”
Mi történne, ha képesek lennénk minél többször félretenni az egónkat és tabula rasa elkezdeni nyitni mások felé?
Ha nem azt vennénk ki egy szituációból, hogy mit okoz ez nekem? Hanem inkább azt hogy a másik min megy keresztül és mire lenne szüksége és bárcsak elérné azt a minőséget?
Filozofáltam. Szeretek gondolkodni elképzeléseken.
Azt kívánom magamnak, hogy mindig tudjak elmélyülni, befogadni, elfogadni. Tudjak szeretni. Szeressek mindig tanulni, megismerni. Tudjak támogatni segíteni.
Azt kívánom neked, legyél boldog, legyél biztonságban, legyél egészséges, legyél minden rossztól mentes…