Mint kiderült, többünknek okozott ez előtte álmatlan éjszakákat. Hiszen ahogy korábban is próbáltunk hangot adni annak, mennyire lett divatos szakma a coaching, jogosan merült fel a kérdés, hogy hogyan fogjuk ezt egy még ennél is idegenebb környezetbe átültetni.
Első benyomások
A válasz meg is érkezett kisvártatva. A Civil Sziget helyszíne a fesztivál bejáratánál van egy kis réten. Nyugalmas, kieső, mégis központi. Az első napon kipakoltunk. Láttuk a vagányabbnál vagányabb roll up-okat, zászlókat, molinokat, stb. Mi nem vittünk ilyesmi figyelemfelkeltő eszközöket. Mi elvittük magunkat. Bíztunk abban az egyszerű dologban, ami a tevékenységünk esszenciája: involválni és involválódni. Az energia vonz, a mosoly ragad, a megszólítás személyessé változtat egy suhanó pillanatot.
Annyiféle helyen fordultunk már meg és dolgozunk, annyi mindent láttunk, de vajon hogy lehet itt és most ezt beintegrálni ebbe a környezetbe? Hiszen tudtuk, hogy amit teszünk és amiért ott vagyunk az mások mentális vagy lelki egészségét szolgálja. Készültünk önismereti tesztekkel, kártyákkal, beszélgetésekkel, mégis úgy éreztük szükségünk van valamire, ami megállítja az embereket a sátrunknál, hogy megszólíthassuk őket.
Szerető kedvesség
Így jött az ötlet, hogy mindenkinek, aki szeretné megváltoztatni a napját, egy különleges mindfulness megközelítésű relaxációt tartunk. “5 perc megváltoztatja a napod”. A metta, más néven a szerető kedvesség, egy imaginációs gyakorlat, ahol az általunk elképzelt személyeknek mondunk kedves, szeretetteljes kívánságokat, független, hogy szeretjük-e őket, vagy sem. A végén magunknak tesszük ugyanezt. Hihetetlen ereje van. Csodás volt tapasztalni, hogy a nagy hangzavar, hőség és egyéb zavaró tényezők ellenére megteremtődött egy légkör, amelyben csak mi voltunk jelen. Elindultunk. Nem csak mások napját, de a sajátunkat is megváltoztatta. Nem kellettek a molinók, nem kellettek a zászlók, megértettük: igen, elég az, hogy mi vagyunk!
Ekkor már nem vártunk és nem gondolkodtunk. Azok a „különleges energiák” (megj. egy kedves látogatónk szavai) invitáltak be olyanokat, akik négyszemközti csevejbe elegyedtek velünk, amelyet az empátia, elfogadás, ítéletmentesség és kongruencia átfordított egy segítő, támogató, meghallgató beszélgetéssé. Olyanokat, akik csak kíváncsiak voltak, végül örökre nyomot hagytunk egymásban és olyanokat is, akik csak megnyugvást kerestek.
Voltak akik mosolyogtak, voltak akik megkönnyebbültek, voltak akik elérzékenyültek és voltak olyanok is, akik erőre kaptak. Olyan, aki tisztábban látta a helyzetét, olyan is akadt, aki kipróbálta és tovább haladt.
Volt, aki másnap ránk köszönt a Sziget másik részén. Volt, aki felhívott minket, hogy szeretné elkezdeni a folyamatot. Volt,aki ránk írt, hogy milyen módon tudna velünk dolgozni.
Szeretjük, akik barátaink lettek, szeretjük, akiknek sikerült eloszlatni az averzióit. Szeretjük az elfogadást, az ítéletmentességet, szeretünk adni, szeretünk szeretni.
Ez az, ami történt és így egy hét után ízlelgetve még ezt az élményt is; ez az, amiért megérte. Csodálatos, hogy egy szuper toleráns hely tudott létezni egy hétig Budapest szívében. Egy olyan világon kívüli világ, ahol nincs jó és nincs rossz, nincs kell és nincs megfelelés. Minden van, ahogy van. Itt és most van. Szeretet van. Elfogadás van.
Szomorúan és nehéz szívvel pakoltunk össze és hagytuk el ezt a különleges helyet, amely nem volt idegen többé. Szomorúan, hogy ez csak egy hétig létezik, nehéz szívvel, hogy a „világon kívül”. Megfogadtuk, hogy továbbra is kitartunk az eszme mellett, ami mentén haladunk és megmutatjuk nektek, hogy lehet máshogy is. Mert több ilyenre van szükség, hosszabb ideig.
Island of freedom. Love Revolution. Sziget 2019.
