„Biznisz” vagy „lájf” coaching?

Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: email
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: linkedin
Egy korábbi bejegyzésben tisztáztuk, hogy a coaching nem tanácsadás, hanem az ügyfél saját megoldására fókuszáló, a coach támogatásával megvalósuló folyamat. Ha tovább olvasgatunk a témában, hamarosan találkozunk a business coaching és a life coaching fogalmakkal.

Vajon mi a különbség? Első megközelítésre azt mondhatnánk, hogy a business coaching munkahelyi, és szakmai tevékenységünket érintő, míg a life coaching magánéleti, például párkapcsolati, vagy életmóddal kapcsolatos kérdésekkel foglalkozik. 

Mégis, ez hogyan derül ki? Képzeld el a coaching folyamatát úgy, hogy az ügyfél kézen fogja a coach-ot (vagy mondhatjuk kísérőnek is) és együtt elindulnak egy úton, ahol jobbra, vagy balra mindenféle dobozok, csomagok, akár bőröndök hevernek. Mindegyik egy-egy problémát, vagy elakadást szimbolizál. A coaching működhet úgy, hogy közös döntéssel odalépünk valamelyikhez és kinyitjuk azt. Ha nem az igazi, akkor odalépünk egy másikhoz és abba nézünk bele. 

A problémafeltárás 

Például, egy új ügyfél azért érkezik, mert szeretne megtanulni meetingeket vezetni, hiszen gyakran kerül ilyen szerepbe. Azt tapasztalja, hogy sorozatosan kudarcot vall, értelmezése szerint azért, mert nem tud hatékonyan kommunikálni a résztvevőkkel és a megbeszélések így rendre eredménytelenül zárulnak.

Ha elkezdjük feltárni, mi történik valójában, lehetséges, hogy ügyfelünk néhány alkalom után beszámol állandó túlterheltségéről, ami megakadályozza, hogy felkészüljön a meetingekre. Emiatt nem látja át a projektek állapotát, nem tudja felidézni a főbb tervezett lépéseket és határidőket sem, így a megbeszéléseken rendszerint elbizonytalanodik, és zavarba jön, ami azzal jár, hogy nem tud hatékonyan működni ebben a helyzetben. Ekkor az ügyféllel egyetértésben dönthetünk úgy, hogy az időmenedzsmenttel, vagy akár az elbizonytalanodás kezelésével foglalkozunk.

Ha még tovább gondolkozunk, felmerülhet bennünk, hogy mi okozza a túlterheltséget, illetve az, hogyan lehetne ezen változtatni. Itt már érezzük, hogy fokozatosan „mélyebb” szintekre kerülünk, előkerülhet például a határok felállításának képessége. Mennyire tud nemet mondani ügyfelünk egy olyan feladatra, ami nem az ő dolga lenne? Ha nem, akkor miért nem? Talán attól fél, hogy mások majd nem fogják jó kollégának tartani, ha kevesebb feladatot vállal?

Ilyenkor meg szoktunk állni, mielőtt továbblépünk, ugyanis egy üzleti coaching során egyáltalán nem biztos, hogy az ügyfél betekintést akar engedni mögöttes érzései, vagy a félelmei világába. Amennyiben úgy dönt, hogy nem szándékozik mélyebbre menni a probléma megértésében, illetve megoldásában, a coaching a felszíni tüneteknél marad, és nem foglalkozik a mélyebb mozgatórugókkal. A coach tiszteletben tartja az ügyfél döntését. 

Mi történik, ha mélyebbre megyünk?

 

Megtörténhet, hogy egy-egy csomagot figyelmen kívül hagyva inkább annak elhelyezkedésével vagy formájával foglalkozunk. Korábbi példánknál maradva, kérdés az is, hogyan jelenik meg és milyen akadályokat jelent a túlterheltség, a nemet mondás hiánya ügyfelünk magánéletében? Lehet, hogy mindenkinek segít, ami kimeríti, de erről inkább mélyen hallgat? Lehet, hogy sosem kér segítséget? Miért történik ez? Mi van a fejében, ami miatt így viselkedik? Előfordulhat, hogy fél attól, hogy majd „nem fogják szeretni” és egyedül marad. Lehet, hogy akkor tartja magát „jó embernek”, akármit is jelentsen ez számára, ha mindig, mindent elvállal? Lehet, hogy tart tőle, hogy gyengének látják, ha segítségért fordul valakihez?

Az ehhez hasonló, mélyen gyökerező gondolatok, vagy hiedelmek sokkal régebbről, akár kora gyermekkorból származhatnak. Lehet, hogy szülői gondolkozásmódból és viselkedésből eredő hiedelmek ezek, amelyeket a kisgyermek öntudatlanul elfogad és alkalmaz. Az is lehet, hogy egy olyan több tízéves minta, melyet egy kedves rokontól vagy baráttól vettünk át észrevétlenül. De még az is lehet, hogy a velünk együtt élő(k) mintáit követjük tudattalanul.

Ezeket nem egyszerű észrevenni és átalakítani, de hogy hol rejlenek, azt együtt tudjuk megtalálni.

A coaching nem foglalkozik hosszú hónapokon át a múlttal és annak „kiásásával”, ugyanakkor része tud lenni egy- egy alkalom erejéig, úgy hogy közben a jelenre fókuszál, és a jövőre tervez. Mégis, akár egy-egy felszínen levő probléma gyökereit feltárhatja, majd az ügyfél kérését és döntését figyelembe véve születik meg a „hova tovább.” Ehhez elengedhetetlen a coach önmonitorozása és önreflexiója, illetve saját kompetenciáinak teljes ismerete is. Jogunk van nekünk is nem-et mondani és továbbküldeni az ügyfelet, de jogunk van segíteni is, abban és úgy, ahogy tudjuk. 

Ebben a példában, amennyiben az ügyfél tudatosítja és kimondja a fenti mozgatórugókat, más szinten, másfajta megoldás felé indul el, mintha a felszínen maradt volna. A coaching hatására hosszabb távon képessé válhat arra, hogy megkérdőjelezze azokat a helyzeteket, amikor ismét túlvállalná magát és fokozatosan elkezdi felépíteni új, erősebb határait. Ezt idővel a környezete is észreveszi, így mind a munkahelyen, mind a magánéletben változnak az emberi kapcsolatai.  

Business coaching, vagy life coaching? Elgondolkozhatunk, vajon van-e értelme különválasztani a kettőt. Hiszen a coaching egy támogató beszélgetés. Hogy milyen témában? Olyanban, amiben Te szeretnéd!

"KÉRDEZZ - FELELEK"

KÉRDÉSED TÁMADT?

Ha gondolatokat ébresztett a bejegyzésünk és szeretnéd, hogy a Te személyes helyzeted is jobban körüljárjuk, írj nekünk üzenetet. Fejtsd ki hol tapasztalsz elakadást vagy milyen területen szeretnél változást elérni és közösségünk tagjai rövid időn belül emailben válaszolnak a feltett kérdésre. Beszélgessünk!