Nyílt tréningen jártam – empátiát tanultam

Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: email
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: linkedin
Hogyan tud egy újfajta tudás, megvilágítás megváltoztatni mindent? Saját megélésemen és egyszerű példámon keresztül szeretném megmutatni neked mindezt.

Még nagyon új ember vagyok a Coach52 háza táján. Érdeklődő és tanuló egyszerre. Augusztusban találkoztam először Izával, Márkkal és Mátéval, de már akkor éreztem, hogy értékes dolgokat, értékes embereket találtam és sokat tanulhatok majd.

A múlt héten részt vettem egy nyílt tréningen, ahol egy számomra nagyon fontos dologról, az empátiáról szólt a nap.

Hogy odafigyelő hozzáállással hogyan tudunk belehelyezkedni mások érzéseibe, nekik egy tükröt és pajzsot is adva egyszerre. Hogy hogyan ajánljunk fel egy érzést olyannak, aki talán még maga se tudja pontosan, mit érez. Hogy néha az érzések kavalkádja van odabent. Hogy mennyire megnyugtat minket, ha más átérzi, mi mit élünk éppen meg.

A szeretteim és ismerőseim körében gyakran osztunk meg egymással mély történeteket. S akkor olyan kedvesen, buzdítóan szoktam reagálni, ahogy csak lehet. Itt volt rendkívül tanulságos számomra, hogy nem ez, amire a másiknak szüksége lenne.

Rögtön a tréning után kerültem olyan éles és egyúttal megtisztelő helyzetbe, hogy egy barátnőm egy nehéz élményét osztotta meg velem. Teli volt kétséggel, bánattal, önváddal is bőven.

Igazából lett volna rengeteg kérdésem, de egyből a szeretet nyelve, az empátia kapcsolt be bennem. A régi Violának rövidnek és nem kellőképp körültekintő válasznak tűnt eleinte, én mégiscsak annyit írtam: „Ez hihetetlenül nehéz lehetett neked, brutális, ami történt. Majd meselj, ha szeretnél, nagyon szeretlek.” Erre hatalmas sóhajok és megkönnyebbülések érkeztek válaszok képében afféle „Jaj de jó, itt most nem ítélnek el, hanem csak könnyíthetem a lelkem.”

Az adott helyzet a nap végére azt hiszem, nem lett sokkal könnyebb, a barátnőm mégis megnyílt, magától hozta a megoldásokat és utalt rá, hogy nem érzi egyedül magát a problémájával. Ez pedig engem hihetetlen mód megmelengetett.

Nagy tanulság volt számomra ez a nap, és azóta is int arra, hogy  jól figyeljek a másikra és ne fúrjak lejjebb az én saját megértésemhez, szimplán csak legyek ott a másik emberrel.

Nagy hálát érzek a Coach52 felé ennek az eszköznek és megvilágításnak a megtanításáért. Harmónia és felfedezés van bennem – kapaszkodót tudok nyújtani az embereknek, miközben bennem is megnyugvás van és biztonság. S lehetne ez szebb? Sokszor nagyon nehéz helyzeteket mutat fel az élet, aminél sokszor nincs más, csak a döbbenet. Aztán elkezdődik a beszélgetés és egyszercsak azt érzem, minden tökéletesen rendben van. Hogy miért?

Mert itt vagyunk egymásnak️!

"KÉRDEZZ - FELELEK"

KÉRDÉSED TÁMADT?

Ha gondolatokat ébresztett a bejegyzésünk és szeretnéd, hogy a Te személyes helyzeted is jobban körüljárjuk, írj nekünk üzenetet. Fejtsd ki hol tapasztalsz elakadást vagy milyen területen szeretnél változást elérni és közösségünk tagjai rövid időn belül emailben válaszolnak a feltett kérdésre. Beszélgessünk!